Tömések

Esztétikus tömések

Az esztétikus tömések olyan fogászati anyagokból készülnek, amelyek színben és megjelenésben a természetes foghoz hasonlóak, és így esztétikai szempontból előnyösebbek a hagyományos, amalgám tömésekhez képest.
Ezek az anyagok általában kompozit gyanták, porcelánok vagy üvegionomer cementek, amelyeket különböző fogászati eljárások során alkalmaznak.

Íme néhány jellemzőjük:

  • Természetes megjelenés: Az esztétikus tömések színe és átlátszósága illeszkedik a páciens saját fogszínéhez, így alig észrevehetőek, amikor a szájban vannak. Ez különösen fontos az elülső fogaknál, ahol a megjelenés különösen lényeges.
  • Mechanikai tulajdonságok: Modern kompozit tömések rendkívül tartósak és ellenállnak a rágás során jelentkező nyomásnak. Bár élettartamuk általában rövidebb, mint az amalgám töméseké, megfelelő szájápolás mellett sok évig szolgálhatnak.
  • Minimálisan invazív technika: Ezek a tömések lehetővé teszik, hogy a fogorvos a lehető legkevesebb foganyagot távolítsa el a lyuk mentén, mivel az anyagok jól kötődnek a foghoz. Ez megőrzi a fogak természetes struktúráját és integritását.
  • Esztétikai rugalmasság: Az anyag különböző rétegekben is felvihető, így a fogorvos könnyebben ki tudja alakítani a fog eredeti formáját, beleértve az apró részleteket, mint a bemélyedések vagy élek.
  • Gyors elkészítés: Az esztétikus tömések gyakran egyetlen látogatás során elkészíthetők, mivel az anyag fényre kötődik, azaz a fogorvos speciális fényforrással megvilágítva keményíti meg az anyagot.
  • Természetes beszédkép és mozgékonyság: Az esztétikus tömések pontosan illeszkednek a fogak formájához és funkcionalitásához. Ez azt jelenti, hogy a kezelési folyamat során a páciens nem tapasztal majd zavaró változásokat a beszédében vagy rágás közben. Az anyag könnyen alakítható, így tökéletesen utánformázható a fog eredeti kontúrjának.

Válassza Ön is az esztétikus töméseket, hogy természetes mosolya és beszédképessége megmaradjon, kompromisszumok nélkül!

    Esztétikus betétek (inlay, onlay) 

    A fogak formájának pontos másai, és jellemzően porcelánból, kompozitból vagy fémből készülnek.

    Nézzük meg mindegyik típus jellemzőit:

    Inlay
    :

    • Az inlay a fog belső részére kerül, főként a rágófelszín csücskei között.
    • Olyan helyzetekre alkalmazzák, amikor a szuvasodás vagy sérülés érinti a fog belső részét, de nem terjed rá a fog csücskeire.
    • Alternatívaként szolgál a klasszikus tömések helyett közepes méretű szuvasodásoknál, különösen akkor, ha tartósabb megoldás szükséges.

    Onlay:

    • Az onlay a fog rágófelszínének nagyobb részét lefedi, beleértve egy vagy több csücsköt is.
    • Akkor alkalmazzák, ha a károsodás kiterjedt, és a csücsök is érintett, de a fog alapvető szerkezete még elég stabil.
    • Néha „részleges koronának” nevezik, mert kiterjedtebb lefedettséget biztosít, mint egy inlay, és gyakran erősebb támogatást nyújt a fog szerkezetének.

    Overlay:

    • Az overlay teljes mértékben lefedi a fog rágófelszínét, beleértve az összes csücsköt.
    • Akkor használják, amikor a fog felső része jelentős károsodást szenvedett, és szükség van a teljes rágófelszín helyreállítására.
    • Teljes lefedettségének köszönhetően majdnem teljesen úgy viselkedik, mint egy korona, de általában megtartja a fog természetes állományának egy részét.

    Ezen betétek minden típusa hosszú élettartamú és esztétikailag természetes hatást biztosít.

    Kiinduló pontként szolgálnak akkor, amikor a klasszikus tömés már nem elegendő, de még nincs szükség teljes koronára a fog helyreállításához.

      Milyen anyagból készülhetnek?

      Az inlay, onlay és overlay betétek többféle anyagból készülhetnek, és ezek közül néhány korszerű és gyakran alkalmazott anyag a gradia, a préskerámia (e.max) és az arany.

      Íme egy rövid bemutatás ezekről az anyagokról:

      Gradia:

      • A Gradia egy kompozit gyanta alapú anyag, amelyet gyakran használnak fogászati restaurációkhoz.
      • Jó esztétikai tulajdonságokkal rendelkezik, színe és áttetszősége segít a természetes fogak megjelenésének utánzásában.
      • Előnye a könnyebb megmunkálhatóság és a rugalmasabb felhasználási lehetőség, ugyanakkor az idő múlásával elszíneződhet, és kopásra némileg érzékenyebb lehet, mint a kerámiák.

      Préskerámia (e.max):

      • Az e.max egy lítium-diszilikát alapú préskerámia, amelyet széles körben használnak a fogászatban az esztétikai és funkcionális restaurációkhoz.
      • Híres kiváló esztétikai tulajdonságairól, mivel kifejezetten természetes fogszerű megjelenést biztosít.
      • Nagyon erős és ellenálló az elszíneződésekkel és repedésekkel szemben, így a hosszú távú tartósság egyik legjobb választása.
      • Magas hőmérsékleten alakítják ki, ami növeli a szilárdságát és ellenálló képességét.

      Arany:

      • Az arany az egyik legrégebben használt anyag fogászati restaurációkhoz, az évtizedek alatt megbízhatóságáról ismertté vált.
      • Kivételes tartósságot és kopásállóságot biztosít, rendkívül jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik.
      • Mivel biokompatibilis, allergiás reakciók szinte sohasem fordulnak elő vele szemben, ami különösen hosszú távú kezeléseknél előnyös.
      • Az arany kevésbé esztétikus a színe miatt, így inkább a hátsó fogakhoz használt, ahol a megjelenés kevésbé kritikus tényező.

      Mindegyik anyagot más-más előnyök és alkalmazási lehetőségek teszik ideálissá, ezért a választás általában figyelembe veszi az egyéni eseteket, például az esztétikai igényeket, a fog helyzetét és a páciens preferenciáit.

      Milyen esetekben kell tömést alkalmazni?

      Tömést általában akkor alkalmaznak a fogászatban, amikor a fogszuvasodás miatt a fogzománc és a dentin sérül.

      Íme néhány konkrét eset, amikor tömések alkalmazása szükségessé válhat:

      1. Fogépség visszaállítása szuvasodás után:
      Amikor a fogon megjelenik a szuvasodás, annak érdekében, hogy megállítsuk a károsodás terjedését és a fogat helyreállítsuk, a fogorvos eltávolítja az érintett fogszövetet, majd fogtöméssel pótolja azt.

      2. Fájdalom vagy érzékenység megszüntetése:
      Szuvasodás vagy sérülés következtében kialakuló fogérzékenység vagy fájdalom esetén a tömés segíthet a fog szerkezetének helyreállításában és a kellemetlenségek csökkentésében.

      3. A fog strukturális integritásának megőrzése:
      A tömések segítenek megőrizni a fog szerkezeti integritását és funkcióját, különösen, ha a szuvasodás már jelentős károkat okozott.

      4. Meglévő tömések cseréje:
      Régi vagy hibás tömések cseréje esetén, amikor azok kopottak, megrepedtek vagy alatta új szuvasodás keletkezett.

      5. Sérült fogak helyreállítása:
      Törött vagy repedt fogak esetén, amelyek helyreállítására fogtöméseket használnak, hogy visszaállítsák a fog eredeti formáját és funkcióját.

      6. Esztétikai korrekció:
      Bizonyos esztétikai célokra, mint például diszkolorált fogak fehérítése vagy kisebb egyenetlenségek kiegyenlítése kompozit tömésekkel.

      Az ilyen kezelések célja általában a fogak épségének megőrzése, a további károsodások megelőzése és a megfelelő szájfunkció fenntartása.
      Minden esetben a fogorvos fogja eldönteni, hogy szükséges-e tömés, és ha igen, milyen anyagot és eljárást használjon a legjobb eredmény elérése érdekében.

      Honnan tudhatja, hogy lyukas a foga?

      A fogszuvasodás korai felismerése fontos a hatékony kezelés szempontjából.

      Az alábbiakban felsorolunk néhány jelet és tünetet, amelyek arra utalhatnak, hogy lyukas lehet a foga:

      1. Fogfájás vagy Érzékenység:
      Az egyik leggyakoribb jel a spontán, esetleg rágás közben jelentkező fájdalom. Ha forró, hideg, édes ételekre, italokra vagy a nyomásra érzékenységet tapasztal, az fogszuvasodást jelezhet.

      2. Látható Lyukak vagy Fekete-Barnás Foltok:
      Észlelhet kis lyukakat vagy elszíneződést a fog felszínén. Ezek a változások különösen a fogak barázdáiban és a felszínen lehetnek szembetűnőek.

      3. Érzékenység és Keserű Íz:
      A fogszuvasodás okozta üregekben lepedék vagy élelmiszermaradék rakódhat le, amely kellemetlen ízt okozhat a szájban. Ez lehet egy figyelmeztető jel a fogszuvasodás jelenlétére.

      4. Duzzanat vagy Rossz Lehelet:
      Ha a fog körüli íny érzékeny vagy megduzzadt, illetve állandó rossz leheletet tapasztal, az lehetséges fertőzött fogra vagy előrehaladott szuvasodásra utalhat.

      5. Égető Érzés vagy Nyomás Fájdalma:
      Bizonyos gyanús nyomásérzékelés vagy égető érzés a fog körül az étkezések során szintén fogszuvasodás jele lehet.

      Ha ezeket a tüneteket észleli, javasolt mihamarabb felkeresni a fogorvost. A korai szakaszban történő diagnózis és kezelés segíthet megóvni a fogat a további károsodástól, és megakadályozhatja a komolyabb szövődményeket.
      Rendszeres fogorvosi ellenőrzésekkel pedig fenn tudjuk tartani a fogak egészségét és időben kezelni a lehetséges problémákat.

      A fogszuvasodás tünetei

      A fogszuvasodás akkor alakul ki, amikor a fogat baktériumok károsítják. Fontos, hogy időben felismerjük a jeleit, hogy elkerüljük a komolyabb problémákat.

      Íme néhány tünet, amelyre figyelned kell:

      1. Korai jelek:

      • A fogon fehéres foltok jelenhetnek meg, amelyek jelezhetik, hogy a fogzománc elkezdett gyengülni. Ez a stádium gyakran még nem jár fájdalommal.

      2. Felületes szuvasodás:

      • A fogon már elszíneződések, sötétebb foltok vagy apró gödrök is láthatók lehetnek.
      • Édes vagy hideg ételek fogyasztásakor érzékenységet tapasztalhat.

      3. Haladó szuvasodás:

      • Mélyebb üregek alakulhatnak ki a fogban.
      • Az érzékenység fokozódik, különösen meleg vagy hideg ételekre és italokra, valamint rágáskor.

      4. Súlyos szuvasodás:

      • A fog bél részének, a pulpának az érintettsége miatt erős fogfájás jelentkezhet, amely spontán is felléphet.
      • A fog körüli íny duzzadt és érzékeny lehet, akár duzzanat vagy tályog is kialakulhat.

      Diagnosztikai módszerek:

      • Vizsgálat és rendszeres fogorvosi ellenőrzés segíthet a korai szuvasodás észlelésében.
      • Röntgenfelvételekkel az olyan rejtetten szuvas területeket is azonosítani lehet, amelyeket szabad szemmel nem látni.

      A fogszuvasodás megelőzéséhez fontos a mindennapos alapos fogmosás, fogselyem használata, fluoridtartalmú fogkrémek alkalmazása és rendszeres fogorvosi ellenőrzés.
      Ha bármilyen fent említett jelet észlel, érdemes minél előbb fogorvoshoz fordulni.

        Miért érdemes kicserélni az amalgám töméseket?

        Az amalgám tömések cseréjének több oka is lehet, természetesen a személyes körülményektől függően.

        Íme néhány gyakori ok:

        1. Egészségügyi aggályok: Az amalgám tömések higanyt tartalmaznak, ami némi aggodalmat okozhat az egészségre gyakorolt lehetséges hatásai miatt, bár a meglévő kutatások szerint általában biztonságosak. Néhány ember azonban inkább kerüli a hosszú távú higanyexpozíciót.

        2. Esztétikai okok: Az amalgámtömések ezüstszínűek, így észrevehetőbbek lehetnek a fogakban, különösen, ha azok elöl helyezkednek el. A kompozit tömések fogszínűek, és sokan esztétikusabbnak tartják őket.

        3. Régi összetételek: Az amalgám tömések idővel elhasználódhatnak, repedezhetnek vagy szivároghatnak. Ilyen esetekben a fogorvos javasolhatja a tömés cseréjét a fog védelme érdekében.

          4. Fogszerkezeti sérülések: Egyes esetekben az amalgám tömések a fog repedését vagy törését okozhatják, különösen ha nagyobb részt foglalnak el. Az alternatív tömések kevesebb nyomást gyakorolhatnak a fog szerkezetére.

          5. Allergiás reakciók: Bár ritkák, de előfordulhatnak allergiás reakciók az amalgám összetevőivel szemben.

          6. Fogorvosi javaslat: A fogorvos szakvéleménye alapján, ha úgy ítéli meg, hogy a tömés vagy a fog körüli szerkezet cserére vagy javításra szorul, akkor javasolhatja az amalgám eltávolítását.

          A fentiek mellett érdemes megjegyezni, hogy az amalgámtömés cseréje nem mindig szükséges, ha az problémamentesen működik.
          Mielőtt bármilyen döntést hozna, érdemes részletesen konzultálni a fogorvosával, átfogó elemzést kapva a lehetőségekről és következményekről. A fogorvos át tudja beszélni az egyéni egészségi állapotát és preferenciáit, és ennek tükrében javasolhatja a legjobb megoldást.

            Mitől függ a fogtömés ára?

            A fogak felszíneit nevezik meg különböző anatómiai területeken annak érdekében, hogy pontosan azonosítani lehessen a kezelést igénylő helyet.

            A fogfelszíneket a következőképpen nevezik:

            Mesialis: Az a felszín, amely az arc középvonalához közelebb esik. Ez a szomszédos fog felé néző oldal az ív belseje felé.

            Occlusalis: A molárisok és a premolárisok rágófelszíne. Ez a felület részt vesz az étel összezúzásában.

            Distalis: Az a felszín, amely az arc középvonalától távolabb esik. Ez a szomszédos fog felé néző oldal, de az ív külső részéhez közelebb helyezkedik el.

            Gingivális: Bár nem közvetlenül a felszínekre vonatkozik, a gingivális szegély a fogászati kifejezésekben alul vagy felül a fogközi részeknél található.

            Buccalis: Az a felszín, amely az arc felé néz, így a pofalemezre vagy az arckülső felszínre néző oldal.

            Palatinális/Lingvális: A felső fogaknál a palatinális felszín a szájpadlás felé néz, míg az alsó fogaknál ezt lingválisnak nevezik, mert a nyelv felé néz.

            Incizális: Az elülső fogak éle, ahol a fog metsző széle van. Az étel harapásában és szelésében játszik fő szerepet.

            Ezeket a fogfelszíneket gyakran kombinálják, hogy pontosan megjelöljék a különböző helyzeteket a fogászati kezelések során. Például, ha egy tömés a mesialis, occlusalis és distalis felszíneket is érinti, azt MOD tömésnek nevezik.
            Mivel a fogfelszínek elhelyezkedése meghatározza a kezelési terv részleteit, ezek ismerete és megfelelő azonosítása elengedhetetlen a fogászatban.
            Az árképzés szempontjából minél több felszínt kell helyreállítani vagy kezelni, annál komplexebb a folyamat, ami befolyásolhatja a kezelés költségeit.

              Gyakran felmerülő kérdések

              Milyen típusú anyagok állnak rendelkezésre tömésekhez?

              Tömések készülhetnek amalgámból, kompozitból (fehér tömés), préskerámiából vagy akár aranyból.

              Meddig tartanak a fogtömések?

              Az élettartam az anyagtól és a szájhigiéniától függ: az amalgám és arany tömések 10-15 évig, a kompozit tömések 5-7 évig tartanak általában.

              Mi okozza a fogtömések cseréjének szükségességét?

              Kopás, törés, széli záródási probléma vagy új szuvasodás alakulhat ki a tömés alatt, ami cserét igényelhet.

              Fájdalmas-e egy fogtömés készítése?

              Helyi érzéstelenítést alkalmaznak, így a töméskészítés alatt általában nem érzékel fájdalmat a páciens.

              Biztonságos-e az amalgám?

              Az igaz, hogy az amalgám tömés rendkívül tartós, azonban az egészségre gyakorolt káros hatása nagyobb kockázatot rejt magában, mint az időtállóság előnye. Éppen emiatt az amalgám tömés cseréje utáni méregtelenítés is egyre elfogadottabbá és fontosabbá válik.

              Milyen utóápolás szükséges fogtömés után?

              Kerülni kell a nagyon kemény ételeket, és biztosítani kell a megfelelő szájhigiéniát.

              Mit tegyek, ha a tömés kiesik?

              A lehető leghamarabb keresni kell a fogorvosi szakellátást, hogy a fogat újratömjék és védjék a további károsodástól.

              Hogyan előzhető meg a fogszuvasodás?

              Rendszeres fogmosással, fogselyem használattal, helyes táplálkozással, valamint a rendszeres fogorvosi ellenőrzés és tisztításokkal.