Mi az az inlay és mikor ajánlott?
2025. június 11.
Amennyiben fogtömésről esik szó, a legtöbb embernek a hagyományos, fehér vagy ezüst színű anyagokkal pótolt szuvas részek jutnak eszébe. Azonban létezik egy olyan megoldás is, amely sok esetben tartósabb, esztétikusabb és precízebb, mint a hagyományos tömés – ez pedig nem más, mint az inlay, vagyis a betét.
Az inlay olyan fogpótlási eljárás, amely során a fogtechnikus által készített, előre megformált tömőanyagot ragasztják be a fogba. Ez a technika elsősorban akkor javasolt, ha a fogszuvasodás mértéke nagyobb, de a fog gyökere és fala még megmenthető.
Mi az az inlay és miben különbözik a hagyományos töméstől?
A hétköznapi fogtömésnél a fogorvos közvetlenül a páciens szájában formázza meg az anyagot, legyen szó kompozitról vagy amalgámról.
Az inlay viszont teljesen másképp készül.
Ilyenkor lenyomat vagy digitális szkennelés alapján a fogtechnikai laborban készítik el a tökéletesen illeszkedő betétet, amelyet később speciális ragasztóval rögzítenek a helyére. A végeredmény precízebb, tartósabb, és sokkal természetesebb hatást kelt.
Ez a megoldás főként akkor hasznos, ha a fog oldalsó fala sérült, vagy egyszerűen nem lenne elég erős ahhoz, hogy megtartson egy hagyományos tömést. Az inlay ilyenkor szinte úgy viselkedik, mintha visszaépítenénk a hiányzó foganyagot – csak épp olyan anyagból, ami tökéletesen illeszkedik és jól bírja a rágásból származó terhelést.
Nemcsak az elkészítés módjában van különbség a hagyományos töméshez képest, hanem abban is, mennyire tartós és pontos az illeszkedés, illetve milyen esztétikai eredményt ad. Egy hagyományos tömés idővel zsugorodhat, meglazulhat, míg egy precízen elkészített betét akár hosszú éveken át megbízható marad.
Mikor ajánlott az inlay és mikor nem érdemes alkalmazni?
Az inlay alkalmazása nem minden esetben indokolt. Akkor válik igazán hasznossá, ha a fogban olyan mértékű kár keletkezett, amit egy egyszerű töméssel már nem lehet biztonságosan helyreállítani, de a foghúzás vagy korona még nem szükséges. Például, ha a fog felső részének egy része letört, de a gyökér ép, az inlay tökéletes megoldás lehet.
Ezzel szemben, ha a fogszerkezet túlságosan meggyengült, vagy a gyökérkezelés után a fog túlságosan elvékonyodott, akkor inkább koronát szoktak javasolni. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a páciens hajlamos az erős fogszorításra vagy éjszakai fogcsikorgatásra (bruxizmus), mivel ezek az extrém erők hosszú távon az inlay sérüléséhez vezethetnek.
Fontos szempont a páciens szájhigiéniája is.
Az inlay ugyanis csak akkor tud hosszú távon működni, ha a környező fogak és az íny egészségesek. A megfelelő szájápolás, rendszeres fogmosás és fogselyem használata elengedhetetlen, hogy a betét körül ne alakuljon ki újabb szuvasodás. Érdemes továbbá rendszeres kontrollvizsgálatra járni, hiszen a fogorvos időben észreveheti, ha valamilyen probléma kezd kialakulni a betét körül.
Az inlay tehát egyfajta köztes megoldás a hagyományos tömés és a korona között. Olyan esetekben ideális, amikor a cél a természetes hatás, a tartósság és a pontos illeszkedés.
Milyen anyagból készülhet az inlay és mit érdemes választani?
Az inlay többféle anyagból is készülhet, attól függően, hogy mi a fontosabb: a tartósság, a megjelenés vagy épp a költség. A leggyakoribb típusok a kompozit, a porcelán és az arany betétek.
A kompozit inlay általában a pénztárcabarát megoldások közé tartozik. Külsőre teljesen elfogadható, viszont a tartósság terén nem veszi fel a versenyt a többi típussal. A porcelán betét már sokkal szebb megjelenést ad, és a színe is remekül igazítható a saját fogakhoz. Emellett kifejezetten kemény, így jól bírja a mindennapi használatot – egyedül arra kell figyelni, hogy ne kerüljön túl nagy terhelés alá, mert törékenyebb, mint az arany.
Az arany inlay talán nem a legdivatosabb, viszont megbízhatóságban verhetetlen. Már évtizedek óta használják, és szakmai körökben a mai napig az egyik legjobb választásnak tartják – különösen a hátsó fogaknál, ahol a megjelenés kevésbé számít, viszont a terhelés annál inkább.
Hogy melyik anyag a legjobb választás, azt érdemes egyénre szabottan eldönteni. Fontos szempont például, hogy hol helyezkedik el a fog, mennyire erősen használja rágás közben, illetve az is, hogy mennyire fontos a természetes hatás.
Mire figyeljünk az inlay behelyezése után?
Az inlay többféle anyagból is készülhet, attól függően, hogy mi a fontosabb: a tartósság, a megjelenés vagy épp a költség. A leggyakoribb típusok a kompozit, a porcelán és az arany betétek.
A kompozit inlay általában a pénztárcabarát megoldások közé tartozik. Külsőre teljesen elfogadható, viszont a tartósság terén nem veszi fel a versenyt a többi típussal. A porcelán betét már sokkal szebb megjelenést ad, és a színe is remekül igazítható a saját fogakhoz. Emellett kifejezetten kemény, így jól bírja a mindennapi használatot – egyedül arra kell figyelni, hogy ne kerüljön túl nagy terhelés alá, mert törékenyebb, mint az arany.
Az arany inlay talán nem a legdivatosabb, viszont megbízhatóságban verhetetlen. Már évtizedek óta használják, és szakmai körökben a mai napig az egyik legjobb választásnak tartják – különösen a hátsó fogaknál, ahol a megjelenés kevésbé számít, viszont a terhelés annál inkább.
Hogy melyik anyag a legjobb választás, azt érdemes egyénre szabottan eldönteni. Fontos szempont például, hogy hol helyezkedik el a fog, mennyire erősen használja rágás közben, illetve az is, hogy mennyire fontos a természetes hatás.
Összefoglaló
Az inlay egy rendkívül precíz és tartós megoldás a komolyabb fogszuvasodás helyreállítására, amikor a hagyományos tömés már nem elég, de a korona még túlzás lenne.
Megfelelő esetben tökéletesen illeszkedik a természetes foghoz, és hosszú éveken át biztosítja a rágófelszín stabilitását.
Aki esztétikus, megbízható megoldást keres, és hajlandó egy fokkal összetettebb beavatkozást vállalni a jobb eredmény érdekében, annak érdemes az inlay lehetőségét megfontolni. Foglaljon időpontot nálunk!