A szuvas fog helyreállítására
A fogtömés az egyik leggyakrabban alkalmazott fogászati beavatkozás. Általában akkor kerül sor rá, amikor a fogat borító fogzománc a fogszuvasodás hatására megsérül, és lyuk keletkezik rajta, de a probléma nem érinti a mélyebben található foggyökeret.
A fogszuvasodás leggyakoribb oka
A fogak állapota egyrészt a genetikai tényezőktől függ, másrészt viszont a szájápolási szokások is nagymértékben befolyásolják a fogsor egészségét. Amennyiben nem a megfelelő gyakorisággal, illetve nem elég alaposan kerülnek megtisztításra a fogak, akkor előbb vagy utóbb számolni kell a fogszuvasodással, és annak negatív következményeivel.
Ha a fogakról, fogak közötti résekről nem kerülnek eltávolításra az ételmaradékok, akkor lepedék keletkezik rajtuk, ami ideális táptalajt biztosít a baktériumok elszaporodásának. A baktériumok által termelt savak megbontják a fogzománcot, majd a fogfelszínről a mélyebb rétegekbe jutva a dentin belső részeit is elkezdik lebontani. Ez a folyamat vezet a fogak szuvasodásához, romlásához.
Mikor van szükség fogtömésre?
A fogzománc felszínén megjelenő elváltozások egyértelműen a fogszuvasodás első jelei. Előrehaladottabb állapotban fájdalomérzet is társul hozzá, a fog ugyanis érzékennyé válik a hideg-meleg ételekkel, italokkal szemben, de az érintettek gyakran tapasztalnak kellemetlen érzéseket édesség fogyasztása közben is. Ilyenkor már elengedhetetlen a fogorvos közreműködése, ha ugyanis nem történik meg a fogtömés, akkor a probléma egyre súlyosabbá válhat, míg végül csak a gyökérkezelés vagy rosszabb esetben a foghúzás enyhíthet a panaszokon.
A fogtömés menete lépésről lépésre
Az érzéstelenítést követően a fogorvos gondoskodik a szuvas részek eltávolításáról. Ezt követi egy savas kezelés, ami azt a célt szolgálja, hogy a tömítőanyag kémiailag is rögzüljön a fog szövetéhez. A következő lépés az alábélelés. Az ekkor felhelyezett anyag szigetelőként funkcionál, illetve lezárja a dentint. Ezt követően készül a fogtömés. Ehhez plasztikus állagú anyagot alkalmaz a szakember, amit formálható állagban és rétegesen juttat be az üregbe, az eligazgatása után pedig fotopolimerizálással megkeményít. A folyamat utolsó fázisa a fogpolírozás és a rágófelület kialakítása. A fog tulajdonképpen ezen a ponton nyeri el a végleges formáját.
Amalgám tömések cseréje
Néhány évvel ezelőtt, más opció hiányában, a fogorvosok fémszínű töméseket alkalmaztak, ezeket azonban már felváltották az esztétikus tömések. Az elterjedésük annak köszönhető, hogy ezek igazoltan egészséges alternatívát kínálnak a fogtömésre, és mivel a színüket az eredeti fogakéhoz lehet igazítani, így ezek a tömések szinte láthatatlanok.
Az amalgám tömések 50%-át higany alkotja, 50%-át pedig higannyal kevert fémpor, ezért vitatott az egészségre gyakorolt hatása. Egyes szakértők szerint a higany folyamatosan oldódik a tömésekből, aminek eredményeképpen a nyállal keveredve bejut a szervezetbe, és allergiás bőrbetegségeket, hajhullást és ismeretlen eredetű gyulladásokat is okozhat. Bár a Fogorvosok Világszövetsége és az Egészségügyi Világszervezet sem nyilvánította hivatalosan veszélyesnek az amalgám töméseket, mégis sokan döntenek úgy, hogy nem kockáztatnak, és esztétikus tömésekre váltanak.
Az esztétikus tömések előnyei
Az esztétikus tömésekhez a leggyakrabban kompozit tömítőanyagot használnak a szakemberek. Ez lényegében egy speciális műgyanta, amit porcelán és üveg részecskékkel erősítenek meg. Mivel a fogba helyezéskor képlékeny állagú, ezért jól ki lehet tölteni vele a részeket, tökéletesen illeszkedik a fog szöveteihez és szigetel is. Több szín kikeverésével az eredeti fog árnyalatához lehet igazítani, aminek eredményeképpen élethű végeredményt lehet elérni. A kompozit tömésekkel a fogak színe és alakja is visszaállítható. Az esztétikus tömések manapság rutinszerű fogászati kezelésnek számítanak, ami általában csak egy alkalmat vesz igénybe.